rafting a Kali Gandaki folyon - Tansen

Koszonjuk a minket vezerlo orangyaloknak, hogy sikerult egy szuper utazasi irodat kivalasztanunk, akivel felejthetetlen 3 napot toltottunk!
A HOliday Advanture (bar Pokhara Lakeside kozpontjaban van, de egy poros, pici iroda) a legprofibb modon szervezte az utat, minosegi busszal, felszerelessel, nagyon-nagyon kedves turavezetokkel es szemelyzettel, profi "river-guide"okkal (azaz folyami vezetokkel). Minden szuper volt, a mosolygo szemelyzet, aki szuper kajakat fozott - ettol teljesen odavoltunk meg vissza, mert ilyeneket meg Pokharaban sem ettunk ,nem hogy az infrastruktura nelkuli folyoparton, egy szal gazfozon fozve!
Egy nagy hatulutoje volt a 3 napnak: Galien megfazott az elso ejjel (mivel a hoseg miatt a sator elott aludt a homokban, halozsak nelkul), de ugy, hogy masnap mar 38 fokos lazzal evezte le a 6 orat,harmadnap meg mar nem is volt ereje evezni. Igy o nem elvezte annyira a turat, s ez az en elmenyeimet is befolyasolta.

16an nagyon pontosan indultunk, 7.50kor az iroda elol. Kicsit faradt csapat zotykolodott a minibuszban, a 2,5 oras uton Baglungig. UTkozben (Nayapul-ban) felvettuk 4 utitarsunkat, egy nagyon kedves ukran csaladot.
A folyopartra erve a porban es hosegben a szemelyzet "megfozte" a finom es boseges ebedet, ami salatakbol es hideg kajabol allt. Majd vizre szalltunk, s 2,5 ora evezes kovetkezett. A folyo elvileg 3-4es fokozatu, de szaraz evszak leven csak a zugok erik el a 4-4+ fokozatot, a folyo nagy resze 2-3-as, azaz kellemesen csobog lefele. Ellenben a zugok tobbsege igazan elvezetes, hatalmas hullamokkal lepett meg minket, tobbszor teljesen atcsapva a rafton. MEg kell jegyezzem, hogy a raft egy 8 szemelyes, hatalmas csonak, kozepen felkotve a vizhatlan zsakba csomagolt cuccunk, igy mar az elejen tudtuk, hogy beborulasrol (amit Franciaorszagban megszoktam) szo sem lehet. Ez egyreszt megnyugtatott, mert a zugok igazan izgalmasak voltak, s nem volt sok kedvunk ezt testkozelbol tesztelni.
Elso esti kikotesunk eleg felresikeredett lett, ami nem a fiuk hibaja, hisz a strand egy homokos, kellemes partszakasz volt, ahol profi modon alakitottak ki a taborhelyet. Ellenben a szemkozti parton uj utat epitett egy hatalmas furo gepjarmu, ami este 8ig furta a hegyoldalt, fulsiketito zajjal nyomva el a tucskok ciripeleset, s az erdo egyeb hangjait.
A vacsorat azert megprobaltak kellemesse tenni a fiuk, gyertyakkal korbeveve a tabort, s igazan fenseges lakomat varazsolva (erkezeskor tea es popkorn, vacsira leves, milanoi makaroni, sult krumpli, sult zoldseg, stb.).

Masnap finom es boseges reggeli utan fel 10kor indultunk, 3,5 oras izgalmas szakasz vart rank, az aznapi tobb, mint 20 zugo tobbsegevel.
Ebed egy kellemes parton (itt Galien mar lazas volt, igy semmit nem evett, csak fekudt az arnyekban), majd ujabb 2,5 ora evezes. Erkezes es satorveres utan hatalmas vihar tort ki, majd 2 oran at zudult a rengeteg eso a felhokbol. Mi, mint azott verebek ucsorogtunk a satorkent felallitott raft alatt, helyi emberekkel egyutt, akiket utjukon - egy osveny vezetett arra - allitott meg az eso. Az eso csillapodvan Galien lefekudt, mert razta a hideg, masnap reggelig fel sem kelt, ugy vittem be neki a vacsorat, teat, meg a reggelit.

A harmadnap eleg lagymatag volt, egy ora zugos resz utan masfel ora evezes a kiszelesedett folyon, ami mar egyaltalan nem folyt, inkabb tonak tunt. Viszont teljesen tropusi kornyezetben eveztunk, a ket oldal meredet partjat tropusi dzsungel boritotta, aminek madarai es pillangoi megallas nelkul ropkodtek korulottunk. MEgszaporodtak a majmok is, itt feher fejuek voltak (mint Bandipurnal), mig elozo nap normal, barna majmokat lattunk a folyoparton.
A madarakra visszaterve: soha nem lattam meg ilyen szep, s ennyi gyonyoru madarat! Az un. "Kingfisher" tetszett a legjobban, ami leginkabb a jegmadarra emlekeztet gyonyoru, turkizkek szinevel. Szepen enekel ez a halasz-madar, igy neha enekevel ringatott el minket, mig eveztunk. (amugy Kingfisher-nek hivjak az egyik nepali legitarsasagot is, mivel ez a madar eleg elterjedt Nepalban, amolyan nemzeti madar lett).
ERkezes a gathoz, aminel egy vizieromu mukodik. Az eredetileg 5-7 napos rafting turak itt, a 3. napnal veget ernek, az 5 eve epult gat miatt, leroviditve a harmadik nap elvezetet is (ezert nem folyik a folyo az also szakaszon, ahol az ellenszelben orulten kellett evezni, hogy megerkezzunk a vegponthoz).

AMugy NEpal nagyon gazdag folyokban, vizekben, de abszurd modon a nagyvarosok azert idonkent vizhianyban szenvednek... Sok vizi eromuvet is epitettek a folyokra, ami aram-termeles szempontjabol jo, viszont a termeszetet rombolja, es a vizi sportokat lehetetlenne teszi (ez pedig turisztikai szempontbol nem jo, vegeredmenyben talan tobb hatrannyal bir, mivel az orszag fo beveteli forrasa a turizmus).
Megjegyzem, hogy a vizi uton termelt aram nagy reszet Indianak adja el az orszag, teljes mertekben (politikailag es gazdasagilag is) ki leven szolgaltatva az eros deli szomszednak. Emiatt van az, hogy Nepal nagy reszen 6 oras szakaszokban van csak aram, teljesen termeszetes, hogy minden este elsotetul meg a fovaros is, 6 ora erejeig!!!

Visszaterve 3. rafting napunk leirasahoz (Nepalrol majd kesobb irok egy reszletesebb osszefoglalot elmenyeinkrol, benyomasainkrol): fel 1kor ertunk a kikotohelyre, ki-be pakolas, atoltozes, a fiuk utolso finom ebedje utan fel 3 korul indultunk vissza Pokharaba. Ill. mi nem mentunk vissza, mivel a rafting vege pont utba esett a mi kovetkezo allomasunkhoz, ahova amugy masnap reggel indultunk volna busszal Pokharabol, de igy (a nagyhatikat az irodara bizva, hogy hozza le nekunk) megsporoltunk 3 oras buszutat.

A csapattol (foleg a ket "Ram"tol, ahogy rafting guideunkat es eletmento kajakos-szakacsunkat is hivtak) szomoruan bucsuztunk egy keresztezodesnel, ahol ok eszakra indultak Pokhara fele, miutan minket felraktak egy Tansenbe tarto helyi buszra (90Rs/ fo).
Majd masfel ora zotykolodes utan ertunk Tansenbe (ill a keresztezodeshez, ahonnan a hegyre epult varosba dzsippel lehet megtenni a hatralevo 4 km-t, 10 Rupiaert), vagy mas neven Palpaba. Palpa a tortenelmi neve, a palpai kiralysag kozpontja leven evszazadokon at. A lonely Planet szerint a varos igazan meger egy latogatast, hangulatos, kozepkori varosnak titulalva, a kacskaringos, szep, newari epiteszettel ellatott ovaros miatt.
Nem tudjuk, milyen izlessel birt a konyv iroja, de mi nem elvezzuk annyira a varost. Nem mondom, hogy nem autentikus (de hasonlobol, sot jobb kivitelben lattunk az elmult masfel honap alatt tobb tucatot), viszont a turistakra egyaltalan nincsenek felkeszulve. Ket luxus hotelen tul van 4 guest house, amik szornyuek, koszosak, lakhatatlanok, es sokkal dragabbak, mint Pokhara. Etterem nincs, azaz 0. Csak helyi kifozdeben lehet enni, legjobb esetben Dal Bathot, amivel mar telitodtunk (ez a nemzeti etel: fott rizs, lencseszosszal es nemi zoldseggel izesitett fott krumplival. ez a harmadik komponens regio szerint valtozik).
Ez az autentikus konyha nem lenne hatalmas gond, viszont a hely cseppet sem alkalmas egy lazas beteg labadozasara. A csotanyokkal ellepett hotel, amit valasztottunk 300 rupiaert buzlik a konyha allando mukodesetol, ill. tatarozzak, emiatt egesz nap kalapalnak. Ezert Galien - de meg en is - ertheto modon ingerult, hisz a laza mar 3. napja nem nagyon megy lefele, ill. csak minimalisan. Kivan kajakat, amiket nem lehet kapni, pedig eddig mindenhol fellelheto volt (mint piritos, es tukortojas - lassuk be, nem nagy dolog). Igy kekszen el, meg tean es uditon...
Reggeli turam soran talaltam egy ettermet (amit a lonely planet is emlit), ez viszont csak 2kor nyit... igy legalabb egy kesoi ebed es vacsora biztositva van.
Szumma szummarum, a varos nem egy turista paradicsom, ha lenne eleg ereje Galiennek, mar koran reggel tovabb alltunk volna. Egyetlen elony, hogy az 1400 valahany meteres magassag miatt kellemes a klimaja, nincs tul meleg, holott a Nepal deli reszet elfoglalo alfold, a "Terai" eszaki hataran fekszik, a HImalaja elso elo-dombjai egyiken. Igy nem is akarunk tovabb menni, mivel delebbre csak a 40 fokos hoseget, szunyogokkal teli zajos varosokat talalnank, ami szinten eleg kellemetlen egy betegnek. Igy itt ragadtunk, en olvasassal, s nemi setalgatassal, a varos felfedezesevel fogom tolteni a napot, de surun visszaterve a hotelbe, hogy ellenorizzem utitarsam allapotat, s teat vigyek neki.

a varosnezes eredmenye Tansenben:




soha nem latott mennyisegu borbely mukodik a varosban!