2010. február 23., kedd

New Jalpaiguri - Darjeeling

Varanasira visszaterve egy tanacs azoknak, akik egy ovarosi vendeghazban laknak: ha korai vagy kesoi idopontban kell a vonatpu-ra menni, s a tekergos sikatorok miatt inkabb a vendeghazban foglalnak le a tuktukot, ok majd mind 100-125 Rs kozti arat mondanak, holott a normal ar 60 rupie. igy berizikoztuk, hogy nem foglalunk, s lam, mikor hajnal 5re kitekeregtunk a sikatorokon at a meg alvo varoson (bar az Arany templomba mar mentek be hivek!), egy csomo tuktukot talaltunk a nem tudom, milyen teren (de minden forgalmasabb helyen vannak mar), s egymast oltek, hogy megszerezzenek maguknak, igy konnyen talaltunk egy ipset, aki 60 rupiert (kb 250 ft) kivitt a par km-re levo pu-ra.
A vonatot rendben elertuk, idoben, sot elobb ott volt.

Felderitettuk, hogy melyek a legjobb helyek a 2od osztalyu alvos vonaton (sleeper class), minden 7. es 8. szamu (tehat a 7-8, 15/16, 23-24, stb). egesz jol elvoltunk, kartyaztunk, ucsorogtunk, nezelodtunk. ha nem lett volna ilyen hosszu, pl a majd 5 ora keses, ami a rengeteg felesleges acsorgas miatt volt, ha pl csak 13-14 oras lett volna, meg elviselheto lett volna. De a hajnali keles, es a keses miatti kesoi erkezes kelloen kifarasztott. Mivel nem tudtuk, hogy mikor erkezunk pontosan, s a vegallomas nem a mi allomasunk volt, igy resen kellett lenni, nem lehetett ejjel aludni. igy csak pihentunk, virrasztottunk hajnali fel 3-ig, mikoris begurultunk vegre New Jalpaigurira (kb 250 km Varanasitol, ha belegondolok, hogy Franciaorszagban a TGV ezt nem sokkal tobb, mint 1 ora alatt teszi meg!!! hrrrr).
A vonaton osszeismerkedtunk egy kedves darjeelingi kislannyal es csaladjaval, akik elmondtak, hogy a palyaudvarokon van elso osztalyu (upper class waiting room) varoszoba, azaz 2-3 agyas, zuhanyzos szobak, amiket persze kulfoldinek nem adnak, csak indiainak. ezert a papa elkisert, s megkerdezte a recepciot helyettunk. de nem volt szerencsenk, mert igy is tele volt. De jo tudni a tenyt, mert alkalomadtan megkerhetunk egy kedves indiait a pun, hogy kerdezze meg nekunk, ha csak tranzitszallas kell...
Igy kibotorkaltunk a sotetbe, s a pu-tol 5 percre talaltunk egy vendeghazat, ahova 300 rupiaert (felhaborito ar 5 ora alvasert!) kaptunk szobat. Tisztanak tunt, de mikor lekapcsoltuk a villanyt, ereztem, hogy valami atmaszik az arcomon.. persze ezerrel pattantam fel, elemlampa be, kereses, s csak az arnyekat lattam a kis lenynek, valami bogar volt, ami elszambazott a matracon.. jol bekentem magam szunyogirtoval (mert szunyogbol is sok repkedett), s nem torodve a bogarakkal probaltam az alvasra koncentralni, mert mar csak 5 orank volt hatra az ebreszto csorgeseeig. A matrac persze kemeny, igy fel kellett fujni a matracunkat, s az agynak csufolt valamire tenni. mivel csak hideg viz volt, s en nagyon nem voltam jol egy hideg zuhanyhoz, igy a koszos ruhaval fekudtunk le, a koszos agynemube bele persze.. mar semmi nem erdekelt, csak alhassak. Amugy a nadrag es a pulcsi indulas ota nem volt mosva, s vegig hordom oket - el lehet kepzelni az allapotukat! ma vegre beadtam oket mosni, mivel itt Darjeelingben mar hideg van, igy jol esik a masik, a meleg nadrag!

Szoval az alvas nem volt jo, mert sajna 3 ora mulva a faradtsagtol (szerintem) felebredtem. s mar nem tudtam visszaaludni igazan.
vegul hulla faradtan osszeszedtuk magunkat, s kibotorkaltunk a mellettunk levo palyaudvarra. a vonat kesett bo fel orat. ahhoz kepest, hogy Unesco a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta, eleg putri. Egy icipici vonat, nagyon pici es kenyelmetlen ulesekkel. Ha nem lett volna nehany szabad hely, nem tudom, hogy birtuk volna a 10,5 oras utat! ugyanis 10km /oraval megy, olyan, mint egy villamos, vegig koveti a betonutat, ami felkaptat kb 2000 meterre az 50 meteres tengerszint feletti magassagrol! naaagyon lassu. ha nem lettunk volna ilyen faradtak, meg elvezni is lehetett volna, mert minden falun atmegy, el a hazak mellett, abszolut a falu kozepen! meg a hazakat is meg lehet erinteni. tenyleg erdekes ut. De kb a feletol eleg sokan szalltak fel helyiek, igy az apro helyen nyomorogtunk meg 5 orat. ez szornyu volt, mert en csak egy agyra vagytam, igy nagyokat bobiskoltam Galien vallan.
Mire megerkeztunk, mar sotet volt (itt nagyon koran sotetedik), 6 korul, en mar teljesen kivoltam a faradtsagtol es a nathatol.
A taxisok pofatlan arat ajanlottak, igy gyalog indultunk el az erosen emelkedo utcakon (Darjeeling domboldalon van, meredek lepcsok es utcak szelik at), megkeresni a konyv altal jelzett vendeghazat. Vegul egy alacsonyabb utcaban feladtuk, s betertunk egy hotelecskebe, amit nagyon jol tettunk, mert 350 rupiaert olyan szuper szobank lett, forro vizzel, panoramas erkellyel!
Leves vacsorara, teaval, majd forro zuhany es 10 ora alvas!

Ma delelott koszos ruhak mosatasa es egy kellemes reggeli utan laza setaval felfedeztuk Darjeelinget. Hangulatos kis varos, tele keskeny utcakkal, koszos hazakkal, viszont meglepo tisztasaggal az utcakon! Sehol nincs nyoma az india feelingnek! Mar a vonaton is megallapitottuk. A falvak masok, az emberek is, inkabb himalajai arcuk van, laposabb. Sokkal "nyugatiasabb" minden, persze szegenyseg van, de valahogy olyan rendezett a varos. Es foleg tisztabb, ami jol esik a szemnek is.
Ami nagyon nagyon rossz, hogy a meredek utcakon ezer dzsip szaguldozik (busz helyett), hatalmas mennyisegu CO2-t bocsajtva ki, igy fulladozunk jartunkban keltunkben. SOkszor tenyleg a pzs-t tartom az orrom ele, mert faj levegot venni. Ha ez nem lenne, eleg kellemes lenne. Amugy nagy a kod, emiatt a kilatas hianyos, pedig nagyon meredek hegyekkel vagyunk korulveve, sot szep idoben allitolag meg a havas csucsokat is latni (a Szangcsentsongat pl.).
Darjeeling a tartomany fovarosa, a vonatuton vegig a kovetkezo feliratot lattuk : Gorkaland, szabadsagot Gorkalandnak! Fuggetlenseg,stb. Komoly fuggetlenedesi mozgalmak zajlanak itt, persze politikai szinten, semmi veszelyes ovezet. Van kulon zaszlojuk is, meg minden. Olyba tunik, mintha ez egy jomodubb resz lenne, talan ezert is akar leszakadni Indiarol. Meg nem tudok sokat a temarol, de majd erdeklodom..

Holnap meg maradunk itt, kolostorokat nezegetunk, csak 25-en megyunk tovabb, azaz vissza Siliguriba, s at Kakarbitaba, ami mar a nepali hatarvaros.

(a kepeket egy ora alatt nem sikerult feltolteni, 5 kepet altalaban 2-5 perc alatt tolt fel, igy mar nem is varok tovabb, majd mashonnan, egyszer...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése